E-mail

 

Pikkelysömör és hajhullás


- A psoriasis kialakulásának okai, tünetei és kezelése -


A hajas fejbőrön a hajhullás kialakulásában komoly szerepet játszhat a pikkelysömör, ezért a hajritkulás, kopaszodás (alopecia) elkerülése érdekében fontos a felismerése és kezelése. Egy hajhagymából az életünk során kb. 25 hajszál nő ki, így gyakori hajhullás esetén korán kimeríthetjük hajhagymáink élettartamát, mely korai hajvesztést, hajritkulást okoz.

Szinonimái: Psoriasis, Psoriasis vulgaris. (A psora görög szó jelentése: pikkely.)
A pikkelysömör az egyik leggyakrabban előforduló, nem fertőző bőrbetegség, mely a hajas fejbőrön hajhullást idézhet elő. Krónikus, a bőrt és az ízületeket érintő gyulladásos megbetegedés, mely mindkét nemnél és bármely életkorban előfordulhat. Kicsit gyakrabban jelentkezik nőknél, valamint a 15-20 és az 55-60 éves korosztálynál. A tünetek férfiaknál kicsit később jelennek meg, mint a nőknél. Nagyon fontos hangsúlyozni, hogy az elhanyagolt, kezelésPsoriasis, pikkelysömör, hajhullás hiányában tartósan korpásodó, viszkető fejbőr elősegítheti a pszoriásis kialakulását.

A világ össznépességének 0,5 - 2,8%-át érintheti a pikkelysömör. Előfordulása földrajzi változékonyságot mutat. Európában ill. a mérsékelt égövi területeken fordul elő a leggyakrabban, a sarkkörök valamint az Egyenlítő felé haladva gyakorisága csökken. Míg a trópusokon élő fekete bőrűek között nagyon ritkán fordul elő, a mérsékelt égöv alatt élő fekete bőrűeknél sokkal gyakoribb. Magyarországon az előfordulási aránya 2 % körüli.


Kialakulásának okai


A pikkelysömör kialakulásának oka nem teljesen tisztázott. Általában multifaktorális betegségnek tekintik, mely szerint kialakulásához több hajlamosító tényező együttes megjelenése szükséges.

Két fő hipotézis létezik a pszoriázist kiváltó folyamatokról:
Az első szerint a psoriásis a keratinizáció zavara lehet, mely a bőrsejtek túlzott növekedését és szaporodását vonja maga után. A pikkelysömör esetén ugyanis a hámsejtek ötször gyorsabban szaporodnak és halmozódnak fel, mint egészséges embereknél. A megbetegedés következtében lényegileg a hám kórosan elszarusodik. A pikkelysömört ebben az esetben tehát egyszerűen a bőr és a hámsejtek (keratinociták) hibájának tekintik.
A második hipotézis szerint a pikkelysömör kialakulásáért az immunrendszer a felelős. A T sejtek (fehérjék, melyek normál esetben a szervezetet segítenek megvédeni a fertőzések ellen) aktivizálósnak, elkezdik a bőr sejtjeit kórokozónak tekinteni, ezért hibás jeleket küldenek, melyek felgyorsítják a bőrsejtek növekedési ciklusát.

A pikkelysömör kezdetét, lefolyását és kiújulását különböző belső (endogén) faktorok és külső (exogén) faktorok egyaránt befolyásolják.

 

Exogén tényezők - Köbner-válasz ( vagy Köbner-tünet)
 

A pikkelysömör kiváltódhat a bőr sérült vagy traumatizálódott területein is, ezt nevezik Köbner-reakciónak. 

 

Fizaiai behatások

  • Mechanikai faktorok: nyomási hegek, műtéti helyek, oltás, vágás, injekció, horzsolás, karmolás
  • Hő hatás: égés, fagyás  és egyéb trauma is kiválthatja.
  • UV és RTG besugárzás

Kémiai szerek

  • Toxikus szerek
  • Helyi antipsoriaticus szerek


Endogén tényezők


Genetikai tényezők
Az esetek familiáris halmozódásából arra következtetnek, hogy öröklődő, genetikai eredetű, autoimmun betegség. Jelenleg kilenc olyan génszakaszt azonosítottak, amelyek psoriasisra hajlamosító géneket hordoznak.  Amennyiben az egyik szülő pikkelysömörtől szenved, a gyermekük 25 %-os eséllyel örökli a megbetegedést; mindkét szülő érintettsége esetén azonban már 60-70 % a valószínűsége emelkedik. Egypetéjű ikreknél gyakoribb az együttes előfordulása, mint kétpetéjű ikreknél.

Belső provokáló faktorok

  • Kialakulásában szerepet játszhat májbetegség, cukorbetegség, Streptoccocus infekciók, HIV, belső szervi daganatok. 
  • Idült gyulladásos betegségek (mandula-, petefészek-, arcüreg és prosztatagyulladás, fogászati gócok).

 

Életmód
Az alkoholfogyasztás és a stressz egyaránt emeli a pikkelysömör megjelenési kockázatát.
 
Gyógyszerek
Elsősorban a vérnyomáscsökkentőként gyakran használt béta-blokkoló gyógyszerek (pl.propanolol) szerepet játszhatnak a psoriasis kialakulását. A pszichiátriai megbetegedések kezelésénél alkalmazott lítium provokálhatja a betegség megjelenését, a már meglévő pikkelysömör fellángolását okozhatja. A már kialakult psoriásis tüneteinek súlyosbodását idézetik elő a nem szteroid gyulladáscsökkentők (indometacin), és szintetikus maláriaellenes (pl. chloroquin) szerek. Bőrkiütést okozó gyógyszerek szedése a Köbner-válasz miatt a psoriásis kiújulásához vezethet. Psoriasis pustulosa fellángolását okozhatják steroid kezelések megszüntetése.

 


A betegség lefolyása hullámzó: a stagnáló, vagy tünetmenetes időszakokat heveny fellángolások követik. Nyáron általában javulás szokott a betegek állapotában bekövetkezni, a hidegebb és nedvesebb idő azonban a tünetek fellángolását vonhatja maga után.


Két altípusa különböztethető meg a pikkelysömörnek


I. típusú psoriasis 40 éves kor előtt jelentkezik, a betegek 75%-ra jellemző, akinél gyakori a családi halmozódás.
II. típusú psoriais 40 éves kor után jelentkezik, családi halmozódás kevésbé jellemző.

Tünetei


A pikkelysömört szimmetrikusan elhelyezkedő, elsősorban a feszítő felszíneken megjelenő, 2-3 mm átmérőjű, éles szélű, hyperaemiás (vérbőséggel rendelkező), ezüstfehér, többrétegű, cserépszerűen elhelyezkedő, lemezesen hámló kiütések (plakkok) jellemzik. A hámló bőrdarabok óvatosan eltávolíthatók, alattuk a bőr száraz, viszkethet. Mivel a betegség következtében a bőr érszerkezete is megváltozik, apró pontszerű vérzések válnak láthatóvá (Auspitz-tünet) az eltávolított bőrdarabok alatt. Leggyakrabban a hajas fejbőrön, könyökön, térden, a végtagok feszítő felszínén, a gerinc és a szakrális, glutealis régiókban fordul elő.  A betegek egy részénél egyszerre csupán egy vagy két érintett terület alakul ki, gyakori azonban a kiterjedt, jelentős kozmetikai torzulást okozó elváltozás is. Az elváltozások a testen bárhol megjelenhetnek, idővel összefolyhatnak. A betegek döntő többségénél belső szervi vagy laboratóriumi eltérések nincsenek.
A fejbőrön megjelenő pikkelysömör súlyos hajhullás okozója lehet. Általában a hajas fejbőr szélein, a homloknál alakulnak ki pikkelyesen hámló, vörös színű területek. Előfordulhat, hogy psoriasis az egész fejbőrt megtámadja, mely következtében összefüggő erősen korpás „skalp” alakul ki. Ez a többrétegű, hámló réteg megakadályozza a hajhagymák oxigénellátását, így kezelés hiányában erőteljes hajhullást, hajritkulást, kopaszodást (alopecia) eredményezhet.

A pikkelysömör tüneteinek megjelenési módjai:

1. Krónikus plakkos psoriasis

Más szóval: psoriasis vulgaris. A betegek 80-90%-át érinti, tehát a pikkelysömör leggyakoribb formája. A bőr gyorsan felhalmozódik az érintett területen, amitől fehéres-ezüstös hatásúvá válik a bőrfelszín. A plakkok leggyakrabban a könyökön, térden jelennek meg, de előfordulhatnak a fejbőrön, tenyéren, a talpakon és a nemi szerveken is. Az ekcémával ellentétben a psoriásis nagyobb valószínűséggel található az ízületek külső felületén.


2. Guttált psoriasis

Szinonimái: guttate psoriasis, pszoriázis guttata, pikkelysömör. A fiatalok betegsége, mert kialakulása gyermek-, és fiatalkorban sokkal gyakoribb, rendszerint béta-streptococcus okozta mandula- vagy garatgyulladás után jelentkezik. A kezdődő psoriasisra jellemzően, kis, könnycseppszerű 2-10 mm átmérőjű göbök (göbcse) formájában jelentkezhet bárhol testszerte, elsősorban azonban a törzsön és a végtagokon szokott megjelenni.


3. Inverz pikkelysömör

  Jellemzője: nem hámló, sima, piros, fénylő, gyulladt foltok, melyek a testhajlatokban (hónalj, mell alatti terület, külső nemi szervek, ágyék, fenék) jelennek meg.


4. Gennyes pikkelysömör

 (Szinonimája: generalizált pustulosus psoriasis) (Pustulous = gennyhólyagokkal teli) Ritka bőrbetegség, mely leggyakrabban a tenyéren és talpakon jelenik meg, veszélyesebb esetekben az egész testet érintheti. Kiemelkedő, sárga, gennyel telt, vörös hólyagocskák (pustulák) jelennek meg a bőrön, melyek a régebbi barna kiszáradt pontok keverékével vegyülhetnek. Ezek a gennyet tartalmazó hólyagocskák 1-2 mm-estől kezdődően akár több cm-esek is lehetnek. Általában fertőzés vagy terápiaváltás váltja ki, elsősorban nőknél fordul elő. A genny fehérvérsejtekből áll. Influenza-szerű tünetek: láz, hidegrázás és fáradság kísérheti. A tenyér-talpi pustulosisban szenvedő betegeknek csupán a 25%-ánál fordulnak elő klasszikus pszoriázisos plakkok. Rendszerint körömeltérések kísérik, és gyakran jár az ízületeket érintő arthropiával. A plakkos pikkelysömör is előfordulhat a kézen és a lábon.  Ritka esetben az egész kültakarón megjelennek, lázzal, leukocytosissal (fehérvérsejt szám emelkedésével jár) és egyéb toxikus tünetekkel társulnak (Zumbusch-típus).


5. Erythrodermic psoriasis

(Erythrodermic pikkelysömör, erythroderma psoriasis, psoriasisos erythroderma) A pikkelysömörös betegek 3-5%-át érintő, legritkábban előforduló gyulladásos forma, mely azonban kiterjedhet akár a bőrfelület 100%-ára is. A bőr tűzpiros (erytherma), pikkelyes, gyakran erős viszketés és fájdalom kíséri. Fehérje-, folyadék-, vas- és folsavvesztést okoz, valamint felborulhat a szervezet folyadékháztartása is. Előidézhet tüdőgyulladást, szívszélhűdést, ezért sürgősen orvoshoz kell vele fordulni. A boka ödémássá válhat, a betegek gyakran hőemelkedésről, lázról panaszkodnak. Kialakulhat a gennyes pikkelysömörrel együtt is. Súlyosabb esetekben kórházi kezelésre is szükség lehet. Kiváltó oka lehet napégés, gyógyszer (pl.:koritkoszteroidok), systemás steroid kezelés megszüntetése vagy elhanyagolt, nem megfelelően kezelt pikkelysömör.


6. Seborrhoeás psoriásis és hajhullás

  A pikkelysömör klinikai megjelenési formája, mely leggyakrabban a hajas fejbőrt, a fület, a fül mögötti hajlatokat, az arc középső részét, a hónaljat, a lapockacsontok közötti és az ágyéki területet érinti. Nem könnyű megkülönböztetni a seborrhoeás dermatitstől. A fejbőr psoriásis a esetén ezüstös pikkelyekkel borított, szárazan hámló plakkok keletkeznek, míg  a seborrhoeás dermatitis diffúz vagy foltos, zsírosan hámló pikkelyek kialakulását vonja maga után. A száraz plakkok elzárják a hajhagymák elől az oxigént, így súlyos hajhullást okozhatnak, kezeletlenül hajritkulást és tartós kopaszságot (alopecia) is eredményezhetnek.


7. Fotosenzitiv forma

  Habár a napfény általában jó hatást gyakorol a pikkelysömörre, egyes betegek mégis rendkívül érzékenyek az ultraibolya sugárzásra. Mivel a sugarak hatására fellángol a psoriásis a napfénynek kitett területeken, az ilyen betegek állapota télen javul, és nyáron romlik.


Társuló betegségek


1. Ízületi tünetek
A betegek egyharmadánál ízületi gyulladás (psoriasisos arthritis, artropathia psoriaticum) társul a pikkelysömörhöz, elsősorban a kéz- és lábujjak kisízületein és a csuklón jelentkezik fájdalom, duzzanat. Ezen esetekben a kéz vagy lábujj minden ízületén egy időben jelentkeznek a gyulladásos tünetek.
Ritkább gyullad be a gerinc, a keresztcsonti tájék, a térd, a boka és könyök. A pikkelysömör ezen típusát nevezik. Az ízületi panaszok csupán 10%-ban előzik meg a bőrtüneteket, mert az esetek 75%-ban a bőrtünetek megjelenése után alakul ki. Az esetek 15%-ában a bőrtünetek és az ízületi problémák együtt jelentkeznek.

2. Körmök elváltozásai
A pikkelysömör a betegek 50-60%-ánál a bőrtüneteken túl gyakran okoz elváltozásokat a körmökön is, mely eredményeként gombásodáshoz hasonló tünetek alakulnak ki rajtuk. A körömlemez alatt sárgás színű foltok (olajfolttünet) alakulnak ki, melyek növekedésekor morzsás anyag távozik róluk. A körmök hosszanti és keresztirányú barázdáltsága, pontozottsága (ún. Beau-pontok), tűszúrásnyi „jégcsákány-ütötte” gödröcskék ugyancsak lehetnek a pikkelysömör következménye. Az érintett körmök idővel megvastagodnak, elgörbülnek, gyakori a körömlemez körömágytól való elválása (onycolysis) is eredményezheti. Az elváltozás hátterében nem gomba, hanem a pszoriázisos plakk körömágyban való megjelenése áll. Kezelése szempontjából jótékony hatással bír a körömágyba bemasszírozott Diprosalic oldat. Bizonytalan esetekben a körömelváltozás diagnosztikus értékű lehet.

3. Szív- és érrendszeri betegségek
A súlyos pszoriázisban szenvedő betegekre jellemző a magas vércukor- és lipidszint, valamint az elhízás, ebből fakadóan két-háromszor gyakrabban szenvednek szív- és érrendszeri megbetegedésekben. Ezek mellett gyakori körükben a dohányzás, az alkoholfogyasztás és a stresszel teli életmód, melyek ugyancsak elősegítik a kialakulásukat.

4. Lymphoma, bőrrák
A súlyosabb pszoriázis kezelése céljából gyakran alkalmaznak immunrendszert gyengítő, elnyomó (immunszuprimáló) készítményeket és fototerápiát, melyek tartós alkalmazása lymphoma és bőrrák kialakulásához vezethet.

5. Crohn-betegség
Orvosi megfigyelések szerint gyakori a Crohn-betegség és a pikkelysömör együttes előfordulás.

6. Pszichés megbetegedések
A psoriaisban szenvedő betegeknek gyakran szenvednek el társadalmi és nem ritkán családi kirekesztést, habár köztudott, hogy nem fertőző betegség. Nehezebben kapnak jó állást, félnek az elutasítástól, valamint a már meglévő állásuk elvesztésétől. Mindezen negatív tapasztalatok sok feszültséget generálnak mindennapjaikban, így gyakran szenvednek depressziótól, és öngyilkossággal kapcsolatos gondolatoktól. A negatív pszichés folyamatok a psoriásis további romlását eredményezhetik, mely által sokan egy ördögi körbe kerülnek bele.


Súlyossági index


Amennyiben a pikkelysömör a testfelszín 3%-ánál nem érint nagyobb felületet enyhe pikkelysömörnek, 3-10%-ig mérsékelt, 10% felett azonban már súlyos psoriásisnak tekinthető.


Kezelési lehetőségek


A psoriásis oki kezelésére a tudomány mai állása szerint nincs lehetőség, minden terápia a tünetek eltüntetésére irányul, és általában átmeneti tünetmentességet eredményez. A pikkelysömör bőrtüneteinek kezelésére alkalmazott terápiákat három fő csoportra oszthatjuk:

1. Helyi kezelés

A pikkelysömör enyhébb típusainak kezelésénél a helyi kezelés fontos szerepet játszik. Nagyon fontos ugyanis a megbetegedés során a bőr alapos tisztítása és lágyítása, melyre kiválóan alkalmasak az olajos kezelések, és magas aktívanyag tartalmú samponok.
A növényi olajok alkalmazásuk során ugyanis hatékonyan megakadályozzák a felpikkelyesedett foltok túlzott kiszáradását, befertőződését és viszketését. A pikkelysömörös bőrfelület vastag, felszíni rétegének leválását is elősegítik, melynek kiemelt jelentőséggel bírnak a hajhullás megelőzése céljából.

A DR. IMMUN® 25 gyógynövényes Hajtápláló olaj hatékony segítséget jelenthet a kiszáradt fejbőr regenerálásában, lágyításában, rendkívül értékes esszenciális zsírsavaival és 25 gyógynövény természetes hatóanyagaival ugyanis kiválóan táplálja, hidratálja a fejbőrt.

A DR. IMMUN® 25 gyógynövényes Hajsampon magas aktívanyag tartalmának köszönhetően nem csak kitűnő tisztító hatással bír, hiszen növényi hatóanyagaival kiegészíti, és tovább fokozza a jótékony ápoló olaj hatását.
Legyen körültekintő: a legtöbb hajápoló olaj paraffinum liquidum-ból (paraffin olaj) készül, mely kőolaj származék. Eltömíti a bőr pórusai, valamint esszenciális zsírsavakat sem tartalmaz, tehát „holt” anyag.

További helyi kezelési lehetőségek:


•    Ditranol
•    Kortikosteroidok
•    Glucocorticosteroidok
•    Glycocorticosterioidok
•    Anthralin
•    Kátrány
•    D3-vitamin-analógok
•    Lokális retinoidok
•    Szalicil
•    Kén


A psoriasisban használt helyi steroidok rangsora csökkenő hatásosságuk sorrendjében:

2. Fényterápia / Fototerápia


A fénykezelés nagyon jó hatású a pikkelysömörre, a bőrpuhítók alkalmazása mellett a psoriasi tünetei 2-4 hetes napozás után csökkennek.


•    Széles spektrumú UVB
•    Szelektív UV-fototerápia (SUP)
•    Keskeny hullámsávú UVB (311 nm-es ultraibolya-B)
•    Goeckerman (kátrány + UVB)
•    Fotokemoterápia: PUVA (psoralen + UVA) hosszúhullámú ultraibolya fény

Két típusa létezik: Orális és helyi PUVA-kezelés

•    XeCl excimer lézer


3. Szisztémás terápia


Súlyosabb esetekben, kiterjedt pikkelysömör esetén elfordulhat, hogy a helyi kezelés sikertelen, így gyógyszeres kezelés is szükségessé válhat, mely során az alábbi készítmények közül szoktak választani az orvosok:


•    Retinoid
•    Acitretin (Neotigason)
•    Etretinat (Tigason, Tegison
•    Hidroxiurea
•    Zidovudin
•    Methotrexat
•    Cyclosporin A (Sandimum Neoral)
•    Biológiai ágensek:
•    Alefacept (Amevive),
•    Efalizumab (Raptiva),
•    Etanercept (Enbrel),
•    Infliximab (Remicade),
•    Adalimumab (Humira)


Bármely szisztémás kezelés estén rendszeres laboratórium ellenőrzés szükséges a gyógyszer esetleges mellékhatásainak kontrollálására.


4. Biológiai terápia


A psoriasis immunológiai folyamatainak részletesebb megismerését követően fejlesztették ki az ún. biológiai terápiát, melynek lényege fehérvérsejtek, immunsejtek és a hámsejtek kölcsönhatásának gátlása.  Jelenleg folynak a gyógyszertesztelések.

 

Cikkek hasonló témában:

Ekcéma és hajhullás

Szeborrea Seborrhoea és hajhullás

Pikkelysömör és hajhullás

Hajhullás férfiaknál

Női hajhullás okai

Tinea capitis és hajhullás

Lichen Planus és hajhullás

Congenitalis Atrichia és hajhullás

Foltos hajhullás

Végleges hajhullás

 
 
LinkcsereOldaltérképImpresszumhairwellness.hudrimmun.com

Minden jog fenntartva © dr. Immun kft. 2011

Az oldal bármely részletének másolása tilos! Szerzői jog védi!